Abban az esetben ajánljuk,

•     ha cégprofilja miatt a termelés időszakosan ingadozik;
•     ha cégénél magas a fluktuáció;
•     ha a vállalatnak nincs kapacitása a munkaerő területi átcsoportosítására;
•     ha a vállalat nem rendelkezik a megfelelő adminisztratív kapacitással, és idővel a szükséges létszám felvételéhez;
•     ha a vállalat tulajdonosa nem engedi az állományi létszám növekedését;
•     Az állományi létszám tartós betegsége, szabadsága és GYES esetén;
•     Az adminisztratív munka hirtelen megnövekedése (pl.: leltározás, új software bevezetése)             esetén;
•     Kieső vagy kilépő munkatársak gyors és hatékony pótlása esetén.

Munkaerő kölcsönzéssel jelentősen vissza lehet szorítani a cég költségeit és adminisztrációs terheit, hiszen az igényelt létszám nem kerül a cég állományába, így megtakaríthatók az alábbiakra fordított költségek:

• Munkaszerződés elkészítése
• Bérszámfejtés, dolgozók bejelentése, felvétele, és kiléptetése
• Munkáltatót és munkavállalót terhelő adók befizetése és nyilvántartása
• Nyugdíjjárulékokhoz kapcsolódó adminisztráció (bejelentés, OEP nyilvántartás, befizetés)
• KSH statisztikák készítése
• Dolgozók adminisztratív problémáinak megoldása, igazolások kiállítása
• Béren kívüli juttatások / vagy egyéb juttatások biztosítása és az ehhez kapcsolódó ügyintézés lebonyolítása
• Munkaügyi bizonylatok nyilvántartása, megőrzése

A megállapított díjat egy áfával növelt összegű számla ellenében egyenlíti ki, amely Önnél üzleti költségként és nem bérjellegű kiadásként jelentkezik. Csak a ténylegesen ledolgozott és visszaigazolt óraszám/nap után történik a számlázás. A kölcsönzési díj alapja a munkavállaló kölcsönösen meghatározott bruttó bére, amihez egy szorzót rendelünk. Ennek nagysága függ többek között az igényelt létszám, illetve munkakör jellegétől, a megbízás időtartamától és a ránk bízott feladatok mértékétől.

Amennyiben nem tudja eldönteni, hogy munkaerő igénye tartós-e, hogy állandó munkatársat vegyen-e igénybe, illetve a próbaidő alatt előforduló nehézségeket, kockázatokat (a munkavállaló alkalmatlansága, felmondása) nem vállalja, egy kombinált szolgáltatást lehetőségét kínáljuk Önnek: megkeressük az elvárásainak megfelelő pályázót munkaerő-kölcsönzés keretében. Ön megbizonyosodhat a jelölt alkalmasságáról a próbaidő vagy az előre meghatározott időintervallum letelte után. Kölcsönös megfelelés esetén Ön felveheti állományába a dolgozót, így a kölcsönzési idő akár próbaidőnek is felfogható.

A cégek egyre nagyobb része igyekszik csak a fő tevékenységére koncentrálni és azokat a tevékenységeket, amiket alvállalkozók bevonásával, kedvezőbb feltételekkel oldhatnak meg, azokat kiszervezik. Outsourcing szolgáltatásunk keretein belül cégünk alkalmazásba veszi az eddig megbízással vagy más módon alkalmazott kollégákat, majd a megállapodás szerinti díj ellenében kölcsönadjuk a megrendelőnek. A foglalkoztatással járó minden kötelezettség, járulék, adminisztrációs teendő cégünket terheli. A szolgáltatásról kiállított számlát a megrendelő vállalat költségként tudja elszámolni.

214. § (1) E törvény alkalmazásában
215. a) munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés),
216. b) kölcsönbeadó: az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi,
217. c) kölcsönvevő: az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez,
218. d) kölcsönzött munkavállaló: a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló, akivel szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja (munkavállaló),
219. e) kikölcsönzés: a munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő munkavégzé

(2) A kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósult meg.140

217. § (1)143 A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodás tartalmazza a kölcsönzés lényeges feltételeit, a munkáltatói jogkör gyakorlása megosztását. A munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja. A megállapodást írásba kell foglalni. Semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás, ha

a) a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos,

b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy

c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymá

(2) A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhatnak, hogy a munkabéren kívüli juttatást a munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja.

(3) A kölcsönvevő írásban tájékoztatja a kölcsönbeadót

a) az irányadó munkarendről,

b) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

c) a munkabérfizetés alapjául szolgáló adatok közlésének módjáról és határidejéről,

d) az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmassági feltételről, továbbá

e) minden olyan körülményről, amely a munkavállaló foglalkoztatása szempontjából lényeges

218. § (1) A munkaszerződésben meg kell állapodni abban, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre, továbbá meg kell határozni a munkavégzés jellegét és az alapbért.

(2) A kölcsönbeadó a munkaszerződés megkötésekor a 46. §-ban foglaltakon túl tájékoztatja a munkavállalót nyilvántartásba vételi számáról.

(3) A kölcsönbeadó írásban tájékoztatja a munkavállalót legkésőbb a kikölcsönzést megelőzően

• a) a kölcsönvevő azonosító adatairól,
• b) a kikölcsönzés kezdetéről,
• c) a munkavégzés helyéről,
• d) a kölcsönvevőnél irányadó munkarendről,
• e) a kölcsönvevő részéről a munkáltatói jogkört gyakorlóról,
• f) a munkába járás, a szállás és az étkezés feltételeirő

(4) A kikölcsönzés tartama alatt

• a) a munkavállaló munkavédelmével,
• b) az 51. (1) és (3)-(5) bekezdésében foglaltakkal, valamint
• c) a munkaidővel és pihenőidővel, ezek nyilvántartásával kapcsolatos, a munkáltatót megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket a kölcsönvevő gyakorolja és teljesíti.

219. § (1) A kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek különösen

• a) várandós és szoptató nők, valamint
• b) a fiatal munkavállalók védelmére,
• c) a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra,
• d) az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések

(3)144 A munkabér összegére, az egyéb juttatásokra az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki

• a) a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül,
• b) a 2004. évi CXXIII. törvény 1. (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott munkaerőpiactól tartósan távollévő munkavállalónak minősül,
• c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál vagy közhasznú szervezetnél, vagy nyilvántartásba vett közhasznú szervezetnél munkaerő-kölcsönzés keretében végez munká

(4) A (3) bekezdés alkalmazásakor az azonos kölcsönvevőhöz történő ismételt kikölcsönzés esetén a napok számítása tekintetében a 214. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

220. § (1) A 66.§ (2) bekezdése alkalmazásában a kölcsönbeadó működésével összefüggő oknak minősül a kikölcsönzés megszűnése.

(2)145 A felmondási idő tizenöt nap.

(3) A kölcsönbeadó felmondása esetén – eltérő megállapodás hiányában – a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.

(4) A munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor is megszüntetheti, ha a 78. § (1) bekezdésben foglalt kötelességszegést vagy magatartást a kölcsönvevő tanúsítja.

(5) A kölcsönvevő a munkavállaló kötelezettségszegéséről a kölcsönbeadót a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban tájékoztatja. A 78. § (2) bekezdésében meghatározott határidő a tájékoztatás közlésével kezdődik.

(6) A munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot a kölcsönbeadóval közli.

221. § (1)146 A munkavállaló károkozása vagy személyiségi jog sértése esetén a kölcsönvevő a munkavállalóval szembeni igényét e törvény rendelkezései szerint érvényesítheti.

(2) A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodása alapján az (1) bekezdésben foglalt esetben az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni.

(3) Az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályainak alkalmazásában munkáltatónak – a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő eltérő megállapodása hiányában – a kölcsönvevőt kell tekinteni.

(4)147 A munkavállalónak a kikölcsönzés során okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel.